Útonállók

Szinte átverve érzi magát az ember, amikor a tél egyébként is átugrotta a tavaszt meg a nyarat, s egyenesen őszbe csavarodva gyötörte a bulvárra éhes lakosságot, s csak úgy elmulasztott egy olyan üdítő, történelmi jelentőségű pillanatot, mint a Magyar Főnix Mozgalom megalakulása.

Mert amikor az ember már azt hitte, hogy semmi sem kergeti tova az uborkaszezon által ránk erőszakolt unalom fellegeit, na akkor jött Szöőr Anna, s a szélnek az ő sebességével fújta ki a nyár fásult, fülledt lábszagát. Az ember azonban csak ült, szemein hályoggal, s észre sem vette e születő csillagot. Boldogtalanok ezek az idők, ám a vakság korában sem kétséges, hogy az igazságot, mint üveggolyót, megkapjuk!

Történt ugyanis még a Magyarok Istenének 2011. évének Ígéret havában, hogy Szöőr Anna és Bíber József (nem, nem a Justin) új nemzeti radikális pártot alakított Magyar Főnix Mozgalom néven, amit a bíróság e hó végén be is jegyzett. Noha programjuk még kidolgozás alatt van, abban a bűnmegelőzés, a rend és közbiztonság, a deviza hitelek, a cigánykérdés és a családon belüli erőszak kérdései viszik a zászlót, pártjukat pedig nem kevesebbért hozták létre, minthogy hivatalos képviseletét adják a nemzeti radikalizmusnak. A parlamentben ugyanis ilyen nincs, ezért ők lesznek a szervező erői mindennek, midőn a helyzet tarthatatlan.

Szó se róla, az országnak szüksége van új erőre, ez természetesen közérdek. Tulajdonképpen nincs is más út, hiába állít a kormány minden háztartásba egy Kövér László által dedikált Alkotmány-asztalt, s szögez fel NENyi-t a falakra, a változás, akár kutyaszar a nagykörúton, elkerülhetetlen. Devizahitel-válság, munkanélküliség, Novák Hunóra Kincső… A helyzet pattanásig feszült.

A Főnix pedig nem rest, s mindezt bizonyítandó, a párt már pénteken tüntetett a devizahitelesekért Gyöngyösön, Vona Gábor szülővárosá­ban. Tegnap előtt pedig megkezdte háromnapos, félpályás útlezárásos akcióját a hiteleseket sújtó banki fellépéssel szemben.

A Főnix tehát időt s energiát nem kímélve harcol a nemes célért a kapitalista Voldemort ellenében, szemben a hazaáruló többi párttal. Nem érvekkel persze, nem is tízezres tömegdemonstrációval, s szerencsére nem is az Azkabanban fogvatartott politikai foglyok körmönfont kiszabadításával, hanem: félpályás útlezárással. Nyilván való, hogy ha az útra kiállva, a zászlókat meglengetve, a zsidóbérenc autósokat bosszantva lelassítják a forgalmat, akkor nem kizárt az sem, hogy némely település közértjébe később ér el a friss tej, aminek okán a bankoknak nem lesz más választása, mint meghátrálni, Matolcsy György pedig hanyatt-homlok kergeti majd ki őket az országból, feje fölött karikás ostort pattintgatva.

Nem vagyok közgazdász, s határtalan tudatlanságom okán nem igazán látom az összefüggést az útlezárás és a devizahitelek között. Így nekem ez kissé úgy fest, mintha valaki cipőt cserélne annak érdekében, hogy ne hulljon a haja. Nemcsak értelmetlen, de hülyeség is. Mondom ezt úgy, hogy nem pénzel a MOSSAD, de még csak hazaáruló sem vagyok; egyszerűen az útlezárásban nem találom a racionalitást. Pláne, hogy már nem is menő. S nem fogom látni néhány feldühödött útonálló várható válasza után sem, miszerint “ők legalább tesznek valamit.”

Lehet persze útjavító munkást játszva autósokat bosszantani, ami persze akkor lenne csak az igazi, ha villogó narancssárga lámpát is szereznének hozzá, pusztán az esztétikai élmény kedvéért (ne tessék perverz módon mindjárt a Fidesz felé való közeledésre asszociálni), de minek? Mert ez így legalább annyira előremutató, mint lemondani a kocsmában a hitelemről, mintegy a devizások melletti szolidaritás jeleként. Valami olyasmi, ami feldobja ugyan a kocsmai hangulatot, de semmi értelme.

Nem baj, legalább új remény csillant! Ebben a közéletben pedig úgyis elfér egy Főnix. Mondjuk én jobban örültem volna, ha Szöőr Anna, mint McGalagony, Bíber (még mindig nem a Justin) pedig mint Dumbledore alapítja meg a Főnix Rendjét. Abban legalább valami stílus és tartós poén is lett volna.