Tudósok szerint a DNS minták könnyen hamisíthatóak
Izraeli tudósok sikeresen demonstrálták, hogy lehetséges DNS minták hamisítása, ezzel jelentősen aláásva a bűnügyi bizonyítás aranymércéjének tartott eljárás hitelét.
A tudósok olyan vér- és nyálmintát készítettek, amelyek nem a donor DNS-mintáit tartalmazta. Bebizonyították, hogy lehetséges bármely személy profiljának megfelelő nyomok előállítása, ha hozzáférünk a bűnügyi DNS-mintabankhoz, és ehhez nem is kell mintát venni a gyanúba keverni kívánt személytől.
“Simán fel lehet építeni egy bűncselekmény helyszínét”, írta Dan Frumkin, az Interneten is közzétett szakdolgozat szerzője a Forensics Science International: Genetics című szakmai folyóiratban. “Bármelyik biológia szakos egyetemista meg tudja csinálni.”
Dr. Frumkin a tel-avivi Nucleix cég alapítójaként olyan tesztkészlet kifejlesztésén dolgozik, amellyel meg lehet különböztetni a valódi DNS-mintákat a hamisítványoktól. Elképzelései szerint egy ilyen készletre komoly kereslet mutatkozna a világ valamennyi bűnügyi laboratóriuma részéről.
A hamisított DNS-minták előállításának lehetősége csak egy a felfedezett módszer alkalmazási lehetőségei közül. Az emberek privát szférájába való behatolás is lehetséges vele.
Lehetséges begyűjteni valakinek a DNS-mintáját egy eldobott cigarettacsikkről vagy papírpohárról, és az abból hamisított nyálmintát továbbküldeni egy genetikai laboratóriumnak, amely családfakutatással vagy öröklött betegségek kimutatásával foglalkozik. A hírességek máris kezdhetnek rettegni a “genetikai paparazziktól”, mondta Gail H. Javitt, a John Hopkins Egyetem Genetikai és Közönségkapcsolati Központjának munkatársa.
Tania Simoncelli, az Amerikai Polgárjogok Egyesülete tudományos tanácsadója is úgy véli, a felfedezések aggodalomra adnak okot.
“DNS-mintát sokkal egyszerűbb elhelyezni egy bűncselekmény helyszínén, mint egy ujjlenyomatot” – mondta. “Nyomozó hatóságaink pedig egyre gyakrabban támaszkodnak az ilyen bizonyítékokra.”
John M. Butler, a National Institute of Standards and Technology személyiségfelismerőrendszer-fejlesztő főmunkatársa kijelentette, “igazán figyelemreméltó, milyen gyorsan és egyszerűen képesek hamis DNS-profilokat létrehozni”. De hozzátette, szerinte “egy átlagos bűnöző erre nem lenne képes.”
A tudósok két módszert találtak a DNS hamisítására. Az elsőhöz egy valódi DNS minta kell, amit egy hajszálból vagy pohárról is megszerezhetnek. Az apró mintát a genomerősítésnek nevezett módszerrel megsokszorozzák, megnövelik. Persze egy hajszálat vagy poharat szándékosan is otthagyhatnak egy bűncselekmény helyszínén, hogy valakit gyanúba keverjenek. A vér- vagy nyálminta meghamisítása hihetőbb eredményre vezet. A szakdolgozat szerzői egy nőtől vett vérmintából centrifugával eltávolították a DNS-t tartalmazó fehérvérsejteket. A megmaradt vörösvérsejtekhez mesterséges DNS-t adagoltak, amit egy férfi hajmintájából nyertek.
Mivel a vörösvérsejtek nem tartalmaznak DNS-t, a vérmintában található minden DNS a férfié volt. A szerzők ezután elküldték a mintát egy vezető amerikai törvényszéki laboratóriumnak, amely a férfitól származó mintaként azonosította azt.
A másik eljárás során a rendőrségi DNS-adatbázisban tárolt profilokból indultak ki. Ez egy szám- és betűkód-sorozat, amely az emberi genomban található 13 jellegzetes pontot írja le. Számos személy tárolt DNS-mintája alapján a tudósok olyan parányi DNS-mintát állítottak elő, amelyek e 13 ponton a leggyakoribb variációkat hordozták, majd ezeket egy könyvtárszerkezetbe sorolták. Megállapították, hogy mindössze 425 hamis DNS-minta elegendő ahhoz, hogy minden lehetséges valós profilhoz találjanak megfelelőt.
A Nucleix hamis mintákat vizsgáló tesztkészlete azt mutatja ki, hogy egy adott DNS-minta nem metilált-e, azaz nem hiányoznak-e belőle olyan molekulák, amelyek egy valódi mintában megvannak, és főleg az inaktív géneknél kapcsolódnak a DNS spiráljához.
Andrew Pollack
New York Times
2009. augusztus 17.