ELŐSZÓ A kínai katonai irodalom az ún. Csou-kor utolsó szakaszában, a “hadakozó fejedelemségek” korában (i.e. 403-221) született meg. E kor társadalmának alapvető vonása, hogy a régi nemzetségi-törzsi arisztokrácia tartja kezében a politikai hatalmat, és a kizsákmányolás patriarchális formáival, főképpen a paraszti faluközösségek megadóztatásával sajátos, az európai antikvitásétól eltérő osztályuralmat teremt. Ez az arisztokrácia nem akar [...]
A katyni tömegmészárlásról, a 20. század egyik legbrutálisabb politikai gyilkosság-sorozatáról nyílik kiállítás a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén, a Fekete Házban április 3-án, pénteken. A tárlatot Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökének köszöntője után Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke nyitja meg. Múlt-kor – Ellenkultúra
Csak egy nyél, csak egy váz, és a ráfeszülő, vízhatlan anyag. Egy kacat a sok közül, amiről tudomást se veszünk, ha ragyog a nap. De beborult és zuhog. Ha nincs Ninive, ahol i.e. 860-ban még arcukat árnyékolták vele az előkelőségek és nincs reneszánsz, amikor halcsontra húzott, nehéz bőrtetőként hurcolták magukkal a gazdagok, Sir Jonas Hauway [...]
Szkítiát már a középkori történetírók is nehezen körülhatárolható, mitikus területnek tartották, s az aranyszarvasok népe is hosszú nemzedékek óta foglalkoztatja a régészek és történészek fantáziáját. A szkíta történeti örökség legújabb mérlegét vonja meg a Magyar Nemzeti Múzeum 2009. március 25-től látogatható kiállítása, amely friss kutatási eredmények alapján tárja fel, kik voltak és honnan jöttek a [...]
(részletek) Ezeréves titkok sűrűsödnek a magyar történelemben és az emberek tudatában, fölfedezetlen, nemlétezőnek látszó titkok, mikről nem esik szó, és amelyekre nincs válasz sehol. Ha van valami, ami jelzi a magyar történelem rejtett jellegét, úgy ez az. Látszólag azonban minden rendben van, a legnagyobb rendben, vita nincs sehol, természetesen a történetírásban sem, amiből szinte arra [...]
