Közeleg a húsvét, s mint az ilyenkor megszokott, az emberek egy némelyike perverz lelki önostorozásba kezd, amiért vélhetően 1978 esztendővel ezelőtt keresztre feszítették a „Megváltót”. Ezen persze hamar túl lehet lépni, lévén a ma élők közül értelemszerűen senki nem volt jelen Jézus megfeszítésekor, mi pedig aligha érezhetünk bűntudatot egy tőlünk – mind eszmei, mind pedig [...]
A túlvilág a rómaiak szemszögéből egyrészt természetes, másrészt pedig racionális, mivel egy konkrét utat ír le arra nézve, hogy mi vár a lélekre a halál után.
A mai nap a szerelemé. S mint minden örökké tartó lelki kapcsolat, a szerelem is a testi vonzalommal kezdődik. Nincs ez másként az ősi hagyományokkal sem.
Hej emberek! Markomban sűrű fekete vérrel telt kupa! Ezzel köszönt rátok egy rongyos, világgá űzött árva kobzos utolsó Koppány-unoka! Borra nem telt. Így hát kupámat megtöltöttem bús magyar vérrel. Hozzátok szólok emberek! Héj, testvéreim, emberek öt világrészen szerte-széjjel! Ím alvadt vérrel telt kupámat e rút világon végigöntöm s magyar vér mellett, ahogy illik, az újesztendőt [...]
A pogány ünnepek "elfedtetése" több célt is szolgált. Egyrészt elhomályosította az eredeti pogány ünnepet; másrészt könnyebb átmenetet segített elő: a megszokott ünnepben ugyanis az ideológia nem, "csak" a szereplők, a mitikus figurák változtak meg. Így történt ez a karácsonyunkkal is.
A politikai pogányság jelképezi a szívünk legmélyén gyökerező szabadság és esztétikum ideálját, mert a szabadság mindenekelőtt abból áll, hogy az ember megóvja lelkiségét minden idegen megszállástól.
Az az eszme, hogy a kozmosz középpontja az ember, a természet pedig azért van, hogy kielégítse a vágyait és a szeszélyeit, csupán a keresztény antropocentrizmus nyomán fog előre nem látható mértéket ölteni, amely e tekintetben is a sivatagi vallások örököse. Protagorasz aforizmája, miszerint “minden dolgok mértéke az ember”, nem azt jelenti, hogy az univerzum középpontjában [...]
“Az egyházi ünnep létrejötte előtt mit ünnepeltek Húsvétkor Európában? A magyarok is tartottak hasonló ünnepet a kereszténység előtt?” Egészen pontos választ adni ezekre a kérdésekre nehéz lenne, de alighanem egy termékenységi ünnep maradványai, illetve egy tavaszünnep emlékei keverednek a mai húsvétunkban. Mindemellett Európában egy germán istennő kultuszának és pogány hiedelmeknek a keveredése jellemzi a zsidó-keresztény [...]
