Tagek ‘Pogányság’

Pilátus krédója

Közeleg a húsvét, s mint az ilyenkor megszokott, az emberek egy némelyike perverz lelki önostorozásba kezd, amiért vélhetően 1978 esztendővel ezelőtt keresztre feszítették a „Megváltót”. Ezen persze hamar túl lehet lépni, lévén a ma élők közül értelemszerűen senki nem volt jelen Jézus megfeszítésekor, mi pedig aligha érezhetünk bűntudatot egy tőlünk – mind eszmei, mind pedig [...]

Olvass tovább!

Halál és túlvilági élet a Római Birodalomban

A túlvilág a rómaiak szemszögéből egyrészt természetes, másrészt pedig racionális, mivel egy konkrét utat ír le arra nézve, hogy mi vár a lélekre a halál után.

Olvass tovább!

Lupercalia, Gamelion, Valentin-nap

A mai nap a szerelemé. S mint minden örökké tartó lelki kapcsolat, a szerelem is a testi vonzalommal kezdődik. Nincs ez másként az ősi hagyományokkal sem.

Olvass tovább!

Pogány újévi köszöntő

Hej emberek! Markomban sűrű fekete vérrel telt kupa! Ezzel köszönt rátok egy rongyos, világgá űzött árva kobzos utolsó Koppány-unoka! Borra nem telt. Így hát kupámat megtöltöttem bús magyar vérrel. Hozzátok szólok emberek! Héj, testvéreim, emberek öt világrészen szerte-széjjel! Ím alvadt vérrel telt kupámat e rút világon végigöntöm s magyar vér mellett, ahogy illik, az újesztendőt [...]

Olvass tovább!

Saturnalia, yule, karácsony

A pogány ünnepek "elfedtetése" több célt is szolgált. Egyrészt elhomályosította az eredeti pogány ünnepet; másrészt könnyebb átmenetet segített elő: a megszokott ünnepben ugyanis az ideológia nem, "csak" a szereplők, a mitikus figurák változtak meg. Így történt ez a karácsonyunkkal is.

Olvass tovább!

Csend, nyugalom

Csend van, nyugalom, itt, Csíkszereda fölött is, nem kell ehhez messze menni.

Olvass tovább!

A pogány reneszánsz manifesztuma

A politikai pogányság jelképezi a szívünk legmélyén gyökerező szabadság és esztétikum ideálját, mert a szabadság mindenekelőtt abból áll, hogy az ember megóvja lelkiségét minden idegen megszállástól.

Olvass tovább!

Istenek útján

Elmém megszabadult vasfalaitól, s többé már nem érzem magam szorongásokkal teli árnyéknak, szürke, bűnös porhüvelynek.

Olvass tovább!

A sivatag vallása és az antropocentrizmus

Az az eszme, hogy a kozmosz középpontja az ember, a természet pedig azért van, hogy kielégítse a vágyait és a szeszélyeit, csupán a keresztény antropocentrizmus nyomán fog előre nem látható mértéket ölteni, amely e tekintetben is a sivatagi vallások örököse. Protagorasz aforizmája, miszerint “minden dolgok mértéke az ember”, nem azt jelenti, hogy az univerzum középpontjában [...]

Olvass tovább!

Mit ünnepeltek a kereszténység előtt húsvétkor Európában?

“Az egyházi ünnep létrejötte előtt mit ünnepeltek Húsvétkor Európában? A magyarok is tartottak hasonló ünnepet a kereszténység előtt?” Egészen pontos választ adni ezekre a kérdésekre nehéz lenne, de alighanem egy termékenységi ünnep maradványai, illetve egy tavaszünnep emlékei keverednek a mai húsvétunkban. Mindemellett Európában egy germán istennő kultuszának és pogány hiedelmeknek a keveredése jellemzi a zsidó-keresztény [...]

Olvass tovább!