1994-ben nem félt a baloldal 72 százalékától. Az neki akkor a „felvilágosult tompa tömeg” (Botho Strauss) által igazolt diadal volt. Ezért most a kudarc szörnyű heteiben természetesen neki minden, ami most nem tetszik, az mindjárt fasizmus
A különböző síkokon a jobboldalnak különböző jelentései vannak. Van egy kapitalista alapú közgazdasági jobboldal, amelynek megvan a maga legitimációja, ha nem hágja át a törvényt, és ha a szocializmus és a kommunizmus antitézise.
Interjú Mario La Ferlával Az argentin forradalmár, Fidel Castro harcostársa, a permanens forradalom teoretikusa, az eszméiért életét is feláldozni kész “tettek embere” nemcsak a szélsőbaloldal kultuszfigurája volt, hanem az ellenpóluson is jócskán akadtak hívei? Ennek az első, de csak első hallásra meglepő kérdésfelvetésnek szentelte könyvét Mario La Ferla olasz történész (L’Altro Che. Mito e simbolo [...]
(…és Szentesinek igaza van.) Természetesen nemcsak a másik oldalon vannak idióták, félműveltek, hazaárulók, megalkuvók, a jelzőket tessék tetszés szerint bővíteni. Ha így lenne, túl egyszerű lenne, és túl könnyű. A mi oldalunkon, azaz jobboldali, nemzeti-radikális, adott esetben szélsőjobbos-fasiszta-náci, (jelzőket tessék tetszés szerint bővíteni) körökben sem. Igen, van közöttünk is hülye. Van önfeláldozó hazafi. Van milligrammnyi [...]
Az egyiptomiaknak még könnyű volt. Ők még hét szűk, és hét bő esztendőben számolhattak. Mi most – akárhogy nézem: túl vagyunk a hét szűk esztendőn, és a nyolcadik is meglesz az ígéret előtt. Vagy ígéret után: de ezt megint csak mi értjük. Hogy világos legyen: ki az a mi? Mi, akik nemzetben, hitben, hazában, értékekben [...]
