Tagek ‘Jobbik’

Felsőház

Ahányszor csak szóba kerül, mindig felkapjuk a fejünket. Akinek megvan, azért, akinek nincsen, azért, aki szeretne, azért, aki nem szeretné, hogy szeressék, azért. Majdnem azt írtam: ismét a kettős állampolgárságról van szó. Holott helyesebben: a magyar állampolgárság kiterjesztéséről van szó. Újra. Most éppen Vona Gábor mondta: ezt nagyjából úgy lehetne elképzelni, hogy a leendő magyar [...]

Olvass tovább!

Talentum

Na most meg itt ez a Király András. Múlt héten a nőcsábász Vona, jövő héten majd egy pedofil gárdista. Kampány van, így megy ez. Királlyal kapcsolatban azonban nincs mit megmagyarázni. Burnyák parádén grasszált, fűvet szívott bongból és shotgunból, minősítette a görög bort és rendre utasított egy szemetelő öregembert. Na, de mi itt a baj? Mi [...]

Olvass tovább!

Gratulálok!

Gratulálok a Magyar Hírlapnak! Gratulálok, hogy sikerült elérnie azt a szintet, mikor a Bors egy mértékadó napilap lett hozzá képest. Dicséretes, bár nem várt fordulatként tekintek arra, hogy a Stop.hu színvonalával megegyező, névtelen írást sikerült közölnie, s minekután a főszerkesztő-helyettes Szentesi Zöldi László éppen tegnap hümmögött publicisztikájában azon, hogy bizony a Barikád névtelenül szerkesztődik, külön [...]

Olvass tovább!

Szavazhat-e TGM a Jobbikra?

Hát hogyne! Azaz dehogy. Ma Magyarországon a legdinamikusabban fejlődő párt a Jobbik. Szavazóik maximálisan elkötelezettek, vezetőik járják a vidéket – tessék rápillogni egyszer a jobbikos naptárra, hogy egyetlen nap leforgása alatt egy emberük hány helyen cigányoz, szólal fel –, a legfiatalabbak között tán már a Fideszt is lekörözték. Satöbbi. Mi lehet ennek az oka? Igen, [...]

Olvass tovább!

Kétharmad

Ősi bölcsesség szerint három dologtól őrizzen meg bennünket a Fennvaló: sovány disznótól, részeg fehérnéptől és cigány úriembertől. Kiegészíteném egy negyedikkel: a politikai dogmáktól. Ilyen politikai dogma, kikezdhetetlen axióma a mai Magyarországon az Országház kétharmados többsége. Hogy minden ezen múlik, vagy sem. Könnyű lenne most ezt mondani, hogy: lóf.szt. Ezt mondják is, sokan, de valahogy mégiscsak [...]

Olvass tovább!

Gyerekcsínyek

Komolyan mondom, olyan szívesen írnék másról, legalább más pártokról, akiket őszintén tudok utálni, de ez a Novák gyerek nem hagyja. Akkora labdák repkednek a pártközi térben, hogy nem is én ütöm le, hanem az mindenkit. Most éppen gyerekes csíny lett a Magyarok Nyilaiból. Tisztázzuk azért saját, magánjellegű és különbejáratú véleményemet erről a Magyarok Nyilai-dologról, nehogy [...]

Olvass tovább!

Forgószél

Hirtelen aligha tudnám megmondani, melyik volt Bencsik András publicisztikai és közéleti karrierjének eddigi legnagyobb alakítása. Amikor 2002-ben polgárokról és proletárokról értekezett vezércikkében, eközben az akkori ATV-n futó Sajtóklubban kokárdaviselésre biztatta a Fideszeseket, netán amikor a Nemzeti Színház ugyancsak 2002-es bemutató előadását, melyből csupán a lényeg maradt ki liberális szájíz szerint (“Ember, küzdj, és bízva bízzál!”) [...]

Olvass tovább!

Mossuk kezeink

(Férfitársaimhoz, kik talán jobban értik) Tévedésekkel és felfordulással teli világunkban stabilan tartja magát az a malőr, miszerint pisilés után kezet kell mosni. Ezt az alapszabályt szüleink még gyerekkorunkban nevelik belénk, mi pedig rendes gyerekekként mindennek eleget is teszünk. Azon viszont később sem gondolkodunk el, hogy e jelentéktelennek, ámbár végtelenül hasznosnak tűnő szokásnak és alapvetésnek van-e [...]

Olvass tovább!

Hazafias önszopatás

Szélsőjobboldali körökben (így mondják polkorrektül azt, ami a Fidesznél erélyesebb) már régóta kissé csodálkozva figyelik a Kuruc.infó működését, hiszen az elmúlt években szinte nem volt olyan ismert radikális vezéregyéniség, akit ne támadott volna a hírhedt portál. Rendszerint ügynök, hazug vagy magyarellenes lett abból, akit tollhegyre tűztek, bár amikor már Pörzse Sándorról derítették ki, hogy a [...]

Olvass tovább!

Hol van az újbaloldal?

Megmondóembernek lenni hálátlan feladat. Azért, mert az emberek többnyire csak azokat a megmondóembereket szeretik, akik azt mondják meg, amit ők is szeretnének. Meg lehet nézni a magyarországi közállapotokat azóta, hogy a megmondóember fogalmát bevezették: a sajtó kizárólag a megmondásról szól, gondosan ügyelve arra, hogy a nehezen összegyűjtött közönség, pláne a vele járó támogatók nehogy elégedetlenek [...]

Olvass tovább!