Szól a rádió - mindenki másképp csinálja
“Hol vannak már azok a hatvanas évek! / Mondd, mi lett a Fradiból? / Soha meg nem érted. / Mi lett veled rock and roll?” - énekelte egykor Hobo, s kis idézetünk tökéletesen illik néhány rádiós jelenlegi lelkivilágához, - leszámítva a Fradis részt, no nem mintha nem volna aktualitása, csak éppen a kibontani kívánt témánkhoz kapcsolódik most kevéssé.
Villámcsapásként érte ugyanis az amúgy is szenvedő magyar népet a hír, miszerint megszűnik a Danubius és a Sláger Rádió is; nem csoda, ha sokan úgy érezik most, valamit elvettek tőlük, ami az életük szerves része volt.
A jól megszokott szólamok helyett ugyanis mostantól narancssárga színezetű dallamok telítik majd be az étert, az autókban, a munkahelyeken nem Jáksó, vagy Bochkor Gábor orgánuma csendül majd fel, hanem adott esetben a Bayer Hot 20, vagy éppen a Csintalan Pirítós hangjai.
A hátrányosan érintett médiumok közül a Sláger reagált gyorsabban, honlapjukon Gárda-ruhára emlékeztetően - megfélemlítő - fekete háttéren fehér betűkkel közölt üzenet fogadta a látogatókat, mely nyomán megtudtuk, micsoda skandalumról van itten szó; tudniillik politikai döntés született, súlyosan sérült a szólásszabadság és a demokrácia is.
Most véletlenül sem mennénk bele annak boncolgatásába, hogy a fent említett magasztos fogalmak mögött tulajdonképpen semmi nincs; politikai játszma volt elvégre az is, hogy szóban forgó rádiók eleddig működhettek, s az áhított sajtószabadságot épp ugyanígy taposták, csak éppen a másik oldalról.
Hanem ez a sírás-rívás az, ami igazán szíven üti az átlagos magyar állampolgárt; nehéz lett volna elképzelni, hogy a mindig jó kedélyű Jáksó László vagy Sebestyén Univerzális Balázs ily’ nemes eszmék bukása okán veszti el humorérzékét s életvidámságát.
Fordulóban a szél, alkalmazkodni kell, megtette ezt Betlen János is, ki eddig évtizedeken keresztül egy-egy Népszavás/Borsos/Népszabadságos riporter közti szendvicsben kérdezgette az aktuális riportalanyokat, Ma Reggel pedig már gond nélkül áll be a Magyar Hírlap és a Heti Válasz munkatársa közé.
Lesz persze nyilván más megoldás is, a megkeseredettek leereszkedhetnek Gyárfás tervezett csatornájába, hogy naponta borzadjanak el az új helyzeten; de a legkitartóbb médiamunkások Betlenhez hasonlóan újra megváltoztatják elveiket, s elfogadják, hogy ezentúl például Borbás Mária lesz a társuk, s már akkor is örülhetnek, ha nem a hölgy fogja elénekelni mellettük a Kormorán-dalokat.
A helyzet változik, a mindenkori kormány által kézivezérelt média már csak ilyen. Nem kívánságműsor.
Kovács Dániel


na ebből már elég hogy itt most a slágert meg a danubiust kell megsiratni legközelebb a 168 órát dicséritek meg meg a napkeltét??? ez a legalja a nemzeti médiáknak ez az ellenkultura szolni is fogok az althirnek meg a kurucnak hogy mondják meg hogy mostantól igaz magyar ezt ne nézze!!! meg mi az hogy a szenvedő magyar nép az ironia tárgya, mikor nem rózsás a helyzet van aki 6 gyereket nevel alig van munka stb!!!! szégyen!
Kedves Géza!
Szerintem olvasd el még párszor a cikket, és ÉRTELMEZD. Megmagyarázhatnád esetleg, hogy kit és mit, miért “dicsértek” illetve “sirattak meg” a cikkben. Szvsz itt elsősorban a mindig aktuális hatalomhoz törleszkedő médiakurvákra volt kihegyezve a dolog elsősorban, és azok rugalmas “elveire”.
Szólni meg lehet mindenkinek, biztos súllyal esik majd latba véleményed, pláne ilyen nickkel.
Amennyiben ez a komment az oldal szerkesztőinek újabb hackje, akkor gratulálok, benyaltam
Szintén a szerkesztőknek: kösz a cikket!
Edgecrusher! Injekciós Géza kivételesen nem a mi hackünk, de elképesztő élvezettel olvasom
Köszi az elismerést!
Géza, te idióta seggfej! Tudod mi az a funkcionális analfabétizmus? Nézz utána, hátha magadra ismersz!
A hozzaszolasokbol is kitunik a tema k……. fontos.
Ennek orulok.