1920 Június 4.

És amiről azóta is elfeledkeztünk, pedig van rá példa korábbról is, mint Fiume, – és ma is, 1659. óta, a cataluniai Llívia.

Ahogy a trianoni feldarabolást hibásan ábrázolja minden szakértő! Pedig valami ott fent északon hiányzik, a néhány-száz négyzetkilométerről mindenki, megfeledkezik!

Előzmény: (Bár rossz a példa, mert cseréltük, a horvátokkal újratelepült Dráván túli déli megyékért. De ez a Szent Korona alatti csere-bere volt.)

FIUME

SEPERTUM CORPUS SACRAE REGNI CORONAE – A Magyar Szent Korona külön teste Ellentétben a többi horvát-szlavónországi vármegyével Fiume városa, szinte teljes, a vármegyéknek kijáró jogokkal, a Magyar Szent Koronához tartozott. Mária Teréziának köszönhetjük ezt, aki 1779. ápr. 24-én szabad királyi városok rangjára emelte, közvetlen környékével együtt Magyarországhoz csatolta és kormányzót nevezett ki a város élére. Fiume, az egyetlen magyar tengeri kikötő fejlődése, a kiegyezés után, Baross Gábor közlekedési miniszterünk irányítása alatt ment végbe. Hatalmas költségekkel, hatalmas kikötők, dokkok, vasutak és mindenféle ipari létesítmények nőttek ki a földből, a város lakossága megsokszorozódott.

Kinagyítva az elfelejtett terület, és híres magyar ősök, ősi fészke, Nedec.

A nedeci Nedeczkyek a mai leírásokban nem szerepelnek. Igaz elszármaztak Tolnába és Lesencetomajba. Milyen érdekes lenne egy „Llívia” Lengyelországban, – hálából az évszázados barátságért. Semmi sem változna, csak példaadás lenne. (De, hogy tótul minek írják ki az ismertetők, – nem tudom!)

 

Nedec (Niedzica)

Magyar vár (szlovák neve Nedeca, eredeti neve Dunajec, 566 m tengerszinti feletti magasság). 1320-1326 között építette a brezovicai Kokos egy ókori erőd alapján. Jelentős szerepet játszott a magyar-lengyel kapcsolatokban, egy kiterjedt uradalom központja volt, Dunajec melletti és magurántúli uradalmak tartoztak hozzá.

1326-ban a várat és az uradalmat a Berzeviczyek elvesztették, Drugeth Vilmos tulajdona lett. 1528-ban Zápolya Jánostól Laski Hieronim kapta meg jutalmul azért, mert támogatta Zápolya igényét a magyar trónra. A XVI. század végén a várat és az uradalmat a palocsai Horváth János vásárolta meg. A XIX. század elején a várat felújították, 1920-tól Lengyelországhoz tartozik. A vár mindig lakott volt. Az 1412-ben kötött egyezmény szerint e várban kellett volna kifizetni a lengyel királynak az összeget, amelyet Zsigmond király kapott kölcsönbe a 16 szepességi város zálogba helyezéséért.

A II. világháború után a lengyel sajtóban egy izgalmas hír jelent meg. A hír szerint 1946-ban a várnak egy különös látogatója volt: Berzeviczy Sebestyén és neje – aki az utolsó inka uralkodó lánya volt – késői utódja. Az 1797-ből származó, Antal nevű fiuknak írt végrendeletük – a hír szerint – a várban van elhelyezve és az inkák kincséről szóló információkat tartalmaz. A várban valóban találtak egy ólomszelencét, benne hurokírásos információt, de ez később Krakkóban elkallódott, nyoma veszett. Később a sajtóban a perui Titicaca-tóban mesés kincseket kutató expedíciókról több hír is megjelent. A várban ma regionális néprajzi múzeum van.

 

 

Más: Llívia

Llivia (en catalán Llívia) es un enclave de España en Francia. (Magyarul: Jivia (catalánul Llívia) ez egy spanyol fenhatóság Franciaországban.) – Es un municipio situado a 153 kilómetros al norte de la capital de su provincia, Gerona y rodeado en su totalidad por territorio francés como resultado del Tratado de los Pirineos de 1659, en el que España cedió a Francia los treinta y tres pueblos de las comarcas del Vallespir, el Capcir, el Conflent, el Rosellón y la Alta Cerdaña, que hoy forman, junto con la Fenolleda el departamento francés de los Pirineos Orientales.

Két kilóméterrel arrébb az összefüggő határ, da Catalán falú és két tanyabokor, az autonom Catalúniához (Spanyolország) tartozik.

 

Mindez Barcelonából hazafelé jutott eszembe, a térképet nézegetve.

Milyen érdekes, – a határon, – Ur nevű falú, a szomszédban a szabad Andorra, feljebb a titokzatos eredetű, ragozó-nyelvű, rovásírást tudó, az autonómiánál többet akaró, Baszkföld, Euskadi, délebbre a nyelvet váltó Parti-Gallok.

Naív kérdés lengyel „barátainkhoz”!
Mi lenne, ha magyar felségterületté nyilvánítanák az EU-ban Nedecet és környékét, ma már lengyel nyelvű autonóm önkormányzatként?
Példaértékű, – de ne álmodozzunk!

Budapest, 2006-12-12 (Ma is aktuális.)

Plósz Sándor
Egy nedeci Nedeczky dédunoka