Nekrológ a Magyar Köztársasághoz

Keserűség és értetlenség keríti hatalmába az embert, mikor nekrológot ír, vagy hall. De sajnos a fájdalmas kötelességnek eleget kell tenni, s bár ne kellene. Mindannyian ismertük III. Magyar Köztársaságot. Védett, óvott, féltett és etetett mindenkit, ki hozzá fordult. Nemesi család sarja volt, sokan küzdöttek világra jöttéért, sokan szerették és sokan haltak meg érte. III. Magyar [...]

1989. október 23. - 2009. március 30.

1989. október 23. - 2009. március 30.

Keserűség és értetlenség keríti hatalmába az embert, mikor nekrológot ír, vagy hall. De sajnos a fájdalmas kötelességnek eleget kell tenni, s bár ne kellene. Mindannyian ismertük III. Magyar Köztársaságot. Védett, óvott, féltett és etetett mindenkit, ki hozzá fordult. Nemesi család sarja volt, sokan küzdöttek világra jöttéért, sokan szerették és sokan haltak meg érte.

III. Magyar Köztársaság (született Mária országa Európa szíve) 1989 október 23-án jött újból a világra, igen nehéz körülmények között. Betegen született. A világméretű “communismus globalismus” nevű járvány miatti öröklött betegségét hiába is próbálták meg utólag kezelni, az mélyen vert gyökeret kis szervezetébe. Magyar Köztársaság születésének pillanatában beteggé lett.  Gyógyíthatatlan beteggé. Pedig csupán fertőtleníteni kellett volna a friss szervezetet, s most nem kellene hallgatni ezen sorokat.

Rövid, de tartalmas élete sokaknak lesz majd örökre emlék, példa.

Tekintsük végig közös barátunk rövid életútját:

  • 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több százezer fő részvételével
  • 1989. július 6. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Vida Ferenc bíró 1958. június 15-iki ítéletét, és bűntelennek jelentette ki Nagy Imrét és vádlott-társait. Ugyanezen a napon hetvenhét éves korában meghalt Kádár János.
  • 1989. augusztus 19. A Páneurópai Piknik három órára megnyitotta a vasfüggönyt.
  • 1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitotta az ország nyugati határát az NDK-menekültek előtt.
  • 1989. szeptember 18-án véget értek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodást az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá. (Lásd még: Négy igenes népszavazás.)
  • 1989. október 7–10. Az MSZMP XIV., utolsó kongresszusán a küldöttek döntöttek a párt megszüntetéséről és Magyar Szocialista Párt néven új, demokratikusan működő párt alapításáról. Az MSZP örökölte az MSZMP vagyonát. Az átalakulást ellenzők Thürmer Gyula1989. december 17-én újjáalakították az MSZMP-t, melynek Központi Bizottságában tag lett a párt két korábbi politikusa, Grósz Károly és Berecz János. vezetésével
  • 1989. október 23-án, déli 12 óra 3 perc 28 másodperckor Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot (bár a „harmadik” köztársaság nevet kapta, valójában ez a második, (ugyanis 1918-ben a népköztársaságot kiáltották ki).
  • 1989. november 21. Németh Miklós a Parlamentben bejelentette, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd, a nettó adósságállomány pedig a 14 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd forint lesz, egyúttal elismerte, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról, attól tartva, hogy elriasztja a külföldi hitelezőket.
  • 1989. november 26. Négy igenes népszavazás.
  • 1989. december 2–3. Gorbacsov és id. George Bush csúcstalálkozója Máltán.
  • 1990. január 5. Kirobbant a Dunagate-botrány.
  • 1990. március 10-én Moszkvában Horn Gyula és Eduard Sevardnadze megállapodott a szovjet csapatok kivonásáról.
  • 1990. március 25. és április 8. 43 év szünet után ismét demokratikus, szabad parlamenti választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot, így Antall József alakíthatott kormányt. (Ezután négy évente került sor országgyűlési választásokra.)
  • 1990. június 7. A Varsói Szerződés tagállamai a kelet-európai kommunista rendszerek bukása óta először tartottak csúcsértekezletet. Magyarország szerint meg kell szüntetni a szervezetet. Antall József bejelentette: 1991 végéig kilép a Varsói Szerződésből.
  • 1990. június 21-én megalakult a Budapesti Értéktőzsde (BÉT)
  • 1990. október 26-án országszerte útlezárások kezdődtek egy jelentős benzináremelés hírére. A taxisblokád 3 nap múlva békésen, egy politikai kompromisszummal ért véget.
  • 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy elhagyta Magyarországot.
  • 1994. március 31-én Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.
  • 1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez.
  • 1999. március 12. Letétbe helyezték a magyar NATO-csatlakozási okmányokat az amerikai Independence városban.
  • 2004. május 1-jén Magyarország másik kilenc társult országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz.

2006-ban betegsége végleg ledöntötte lábáról. Miután szemét kilőtték nem tudott már védekezni.

Húsz év és máris eltávozott. Immunrendszere, a nép a communismus globalismus nevű járványnak köszönhetően nem védekezett. Hagyta, hogy Köztársaság a diktatúra állapotába lépjen.

Szomorú életút, amit bejárt.

Szerveit eladták, testét összetörték és szétvágták, paraziták szívták vérét. Most pedig itt fekszik és sírunk, hogy miképpen lehetett ez. Pedig volt pillanat, mikor kilábalhatott volna a betegségéből, de immunrendszere megint csak nem lépett közbe, holott a betegség meggyengülni látszott. De a betegség tegnap újból megerősödött. Nem akarta ezt az immunrendszer, de a vírus átalakult.

Köztársaság viszont minden megpróbáltatást büszkén viselt, ígyekezett ővni testét, s annak minden lakóját. Emlékezzünk hát rá úgy, ahogy azt megérdemli, s reméljük, hogy egyszer e világban még újjá fog éledni ugyanebben a testben, s immunrendszere megerősödik.

A III. Magyar Köztársaság a Bajnai Gordon nevű vírusmutáció következtében 2009. március 30-án távozott végleg a demokrácia sorából

Emlékét híven és örökre megőrizzük.