Miénk az ég, hajrá, Malév!
Szívet melengető hír, hogy ismét magyar kézben van a Malév. Elvégre micsoda nemzeti légitársaság az, ami nem a nemzeté. Azon azért meglepődnénk, ha nem lenne az egészben némi jókora mutyi.
Tudományos kísérlet következik: még csak a hír főcímét olvastam el, de most fellapozom, mit írnak a különféle sajtótermékek, és meglátjuk, megtalálom-e az átverést. Csúnya előítéletes vagyok, fúj!
A Malév azon kevés nagy állami cégek egyike, amelyet nem érintett különösebben a rendszerváltás. 1992-ben ugyan 35%-os részesedést szerzett benne az Alitalia légitársaság és egy olasz bank, de ezt tőkeemeléssel tették, tehát jelentős összeget ruháztak be. 1997-ben az állam kivásárolta az olaszokat, így a Malév 99,5%-os arányban ismét állami kézbe került. Tíz évig maradt ez a helyzet, mígnem 2007-ben hirtelen úgy nem döntöttek, eladják az egészet egy bizonyos AirBridge Zrt. nevű cégnek, melynek tulajdonosa a hírhedt Borisz Abramovics Berezovszkij. Róla például azt lehet tudni, hogy Putyin hatalomra kerülésekor kikergették Oroszországból, azóta Londonban tengeti sanyarú életét, mint többek között a világ legnagyobb jachtjának tulajdonosa. Legalábbis a bulvárhírekbe ennyi került róla Magyarországon. Az már nemigen, hogy Oroszországban szinonim fogalomként emlegetik nevét a jelcini korszak “rablókapitalizmusával.”
Abramovics a kilencvenes években a Szibnyeft olajcég felvásárlásával kezdte, majd az ORT televíziótársaság és a KrasAir légitársaság következett, sorra került az Avtovaz gépjármű-forgalmazó cég, az omszki olajfinomító, majd az orosz Nemzeti Sportalapra is rátette a kezét. A módszer mindenhol ugyanaz volt: a Jelcin-kormányban ülő befolyásos barátai elintézték, hogy fillérekért megvásárolhassa ezeket a nagy értékű cégeket, majd néhány év alatt csődbe vitte mindet, sokmilliárdos adósságot felhalmozva. Az orosz állam pedig megcsóválta a fejét, és tetemes összegekért visszavásárolta ezeket a cégeket, elengedve adósságait. Mindez természetesen közfelháborodást váltott ki, de az meg kit érdekelt. Csoda, hogy Putyin első dolga volt kiakolbólítani a nemes urat minden vagyonából? Jelenleg több ország részéről elfogatóparancs van ellene érvényben. Nem csak Oroszország szeretné megkérdezni tőle, hová tette azt a temérdek pénzt, amit például az Aeroflottól ellopott, de hasonló kellemetlen kérdései lennének a brazil hatóságoknak is, illetve Svájc is vizsgálgatja bankbetétjeit, némi pénzmosás gyanúja miatt. Ha ez nem lenne elég, néhány gyilkosság is bizonyítottan a lelkén szárad, így például Anna Politkovszkaja újságíró meggyilkolása, ami világszerte közfelháborodást váltott ki. Mindez nem akadályozta a Tony Blair vezette brit kormányt, hogy menedékjogot adjon a drágaságnak, így most Londonban teázgat más orosz állampolgárságú emigránsokkal, mint Ahmed Zakajev, Alekszander Litvinyenko és Alex Goldfarb. Összenő, ami összetartozik.
Tomcat