Médiainfluenza

Kell-e rettegnünk a sertésinfluenza terjedése miatt? Bízhatunk-e abban, hogy a hazai egészségügyi rendszer megvéd bennünket a kórtól, hogy a hatóságok kiszűrik a vírushordozókat, kifejlesztik és elérhetővé teszik a védőoltást?

Ha a madárinfluenza megjelenése körüli tapasztalatainkra gondolunk, azt láthatjuk, Románia jól vizsgázott. Fényesen bizonyította, hogy nem vette félvállról a veszélyről szóló figyelmeztetéseket. Szigorúan igazodott a járvány megállítását célzó előírásokhoz, tízezrével irtotta a fertőzés gyanújába keveredett baromfikat, és – kiváltképp az első időszakban – teljesen elzárta a környezetüktől a fertőzött térségeket. Noha az egészségügyi rendszer ezer sebből vérzett, a madárinfluenza elleni védekezésre bőségesen jutott pénz. Míg a kórházból kiküldték a gyógyszertárba kötszerért a beteget, a beutaltak élelmezését pedig szinte teljes egészében a hozzátartozókra hárították, a madárinfluenza elleni védőruhák, fertőtlenítőszerek, technológiák megvásárlásában nem garasoskodott a kormány.

Éppen ez az, ami gyanakvást szül az emberben a világméretű járványok veszélyéről szóló hírekkel kapcsolatban. Azt tapasztalhatjuk ugyanis, hogy időről időre a sajtót támadja meg valamiféle influenzavírus. Láthatatlan csatornákon terjed, és a legfőbb jellemzője, hogy világméretű rettegést alakít ki. Olyan lelkiállapotot, amelyben indokoltnak tűnik a kormányzati költekezés, amikor követelmény a méregdrága oltóanyagok, védőfelszerelések megvásárlása. És a védőeszközökből általában azoknak van eladó, akik a legaktívabbak a médiavírus terjesztésében.

Egy évtizeddel ezelőtt az ebolavírussal, három évvel ezelőtt a madárinfluenzával riogatták a világot; alapos a gyanú, hogy a haszonszerzés hátsó gondolatával. Roszszul tették, mert az is lehet, hogy most tényleg lenne ok aggodalomra, hogy a sertésinfluenza valós veszélyt jelent az emberiségre. A korábbi megvezetések azonban védőoltásként hatottak. Mára már az illetékes államférfiakban is kezdett kialakulni az immunitás a médiafertőzésekkel szemben. Meglehet, azt mérlegelik, jobb helyen van az a pénz, ha a cukorbetegségre, a rákkutatásra, a szívbetegségek megelőzésére, kezelésére fordítják, lehet, hogy nem kell bedőlni a Nyugatról jövő riogatásnak. Bízzunk benne, hogy nekik van igazuk.

Gazda Árpád

kronika.ro - barikád.hu - ellenkultúra.info