H.R.A.
Nyilván a kevésbé vájt fülű olvasók is hallottak az Európa-szerte létezett vagy ma is létező gerillamozgalmakról, hazafias szabadcsapatokról, mint az ETA, az IRA, vagy Arkan kapitány hírhedt tigrisei, melyek évtizedeken át befolyásolták, talán befolyásolják ma is a kontinens politikai életét.
Ezen mozgalmak életre hívója mindig az adott ország vezetésének kollaborációja, hajlíthatósága volt, mellyel hazafiak tömegeit háborították fel és taszították a szélsőségek útjára. Ahol a történelem, a vallási tradíciók semmibe vétele, az etnikai hovatartozás, a kulturális gyökerek ignorálása, vagy megváltoztatásuk erőszakos szándéka egy nemzet számára elviselhetetlen méreteket öltött, és urambocsá’ olyan vérmérsékletű, olyan katonai hagyományokkal bíró néppel történik mindez, amelyik szívesen és magától értetődő módon harcol az igazáért és szabadságáért akár fegyverrel is, ott nem késik az opportunizmusra adott radikális válaszcsapás.
Sosem volt igaz a liberális és baloldali frázis, hogy „előbb a zsidók, meg a cigányok, aztán a szemüvegesek, végül a nyugdíjasok”; többszörösen megcáfolódott az a nemzeti radikalizmust gyalázni kívánó frázis, mely szerint a jobboldaliak „mindig el akarják verni valakin a kudarcot”. Ékes példa ennek ellenkezőjére a skandináv országok többsége, ahol a társadalom túlnyomó részét alkotó, józan nacionalizmussal élő, tehetős középosztály és hasonló szemléletű vezetőik szélsőségek nélkül képesek érvényesíteni nemzetük érdekeit, megtartani hazájuk szuverenitását.
Nem így a mai Közép- és Nyugat-Európa, ahol számos országban az első fő problémát a hazai, valamint a balkáni országokból bevándorló, többségében antiszociális és bűnöző cigányság jelenti, a másodikat a zsidó irányítású nagytőke aránytalan térnyerése és befolyása, a harmadikat pedig az adott országok politikai elitjeinek liberális magatartása, amint értelmezhetetlen és torz toleranciára, tisztázatlan eredetű szabadságjogokra hivatkozva az előző két jelenséget eltűrik, netán támogatják is.
Márpedig egészséges és észszerű nacionalista kontroll híján mindez még az olyan országokban is politikai és gazdasági szolgasorba csúszással fenyeget, ahol a középosztály hagyományosan befolyásos és gazdag.
Az internacionális médiák hiába harsogják a szélsőségekről, terrorizmusról szóló kliséiket, egyre jobban kilóg a lóláb; mind többen ismerik fel e szólamok hamisságát, a központi népbutítás egyre nyilvánvalóbb szándéka ellenére egyre szélesebb tömegek látják meg az európai és világpolitikát mozgató háttér-összefüggéseket. A terrorszervezeteknek kikiáltott hazafias mozgalmak sokakban keltenek szimpátiát, mint Robin Hood eszmeiségének modern megtestesítői.
Magyarországon magukat egykor nemzetinek aposztrofáló politikusok, közszereplők, zsurnaliszták fénysebességgel távolodnak a jobboldaltól, liberális irányba; a kérges markú, izzó szemű betyárok pedig egyre többen lesznek, közelebb érnek, fokosuk árnyéka minden egykori vármegyére kivetül, ahol magyarok szenvednek szükséget, üldöztetést.
Nem egy irányból indul az egyre hevesebb, egyelőre még főleg ideológiai támadás a bankok Európájának gondolatisága ellen, az egyesült kontinens zászlóshajóján szaporodnak a lékek. A nemzetek önrendelkezési jogának megnyirbálása a centralizálás nevében veszélyes játéknak ígérkezik. Az Európai Bizottság és Magyarország elefántcsonttornyokban élő vezetői, álpolgári, centralista politikusai jól teszik, ha jelentőségének megfelelően kezelik a nacionalizmus nemes eszméjének újbóli bontakozását.
Vegyes szájízzel hallanám a hírekben, amint új betűszó ékelődik a köztudatba: H. R. A. – Hungarian Radical Army…
Münzberg Mihály
Nyíregyháza
Polgár Info