Demencia

Szinte mindannyiunk családjában, vagy szűkebb ismeretségi körben vannak idős emberek. Sokukat régóta ismerjük és a mindennapi rohanásban, mely az összes energiánkat felemészti, észre sem vesszük, hogy lassan “megváltoztak”.

Szenilitás, félrebeszélés, meglassult gondolkodás. Belegondoltunk abba, hogy ezek a változások esetleg nem csak az öregség számlájára írhatók, hanem betegség tünetei is lehetnek? Sokakban ez még akkor sem merül fel, amikor az idős ember szellemi hanyatlása már nagyon nyilvánvaló: akár a saját lakásában is eltéved, esetleg közeli hozzátartozóját sem ismeri fel, enni is csak segítséggel tud, vagy már vegetatív működéseinek sem ura többé.

Mindenki hallott már az Alzheimer betegségről, amely az időskori szellemi hanyatlások egyik igen gyakori oka, de csupán csak az egyik. Sok egyéb is lehetséges.

Demencia. A szellemi képességek hanyatlásának tünetcsoportja. Tünetcsoport, amely mindig valamilyen betegség következménye. Kóros mértékű feledékenység, a gondolkodás – főként az ítéletalkotás – zavara, később a beszéd, írás, számolás károsodása, majd ha olyan betegség okozza, mely maga is folyamatosan súlyosbodik, sok egyéb tünet is megjelenhet. Ilyen a paranoia, az üldözési mánia, ezzel pedig már át is fedte egymást több betegség.

A demeciák hátterében zajló betegségek – jelentős egyszerűsítéssel – két nagy csoportra oszthatók:

Az 50 éves kor alatti demenciák: ahol az esetek jelentős részében van – vagy a nem túl távoli múltban volt – valami olyan, az agyat ért károsodás (baleset, sérülés, agyvérzés, agyvelőgyulladás, túlzott alkoholfogyasztás, stb.), mely magyarázza a tüneteket és ezek ténye a hozzátartozók előtt is ismert.

65 éves kor felett azonban már más a helyzet. Az ilyenkor kezdődő demenciák nagy többsége ugyanis lassan, minden előzmény nélkül, alattomosan, lappangva alakul ki. S mivel bizonyos pszichés változások az életkor előrehaladtával, illetve az élethelyzet változása folytán sokszor nagyon hasonló formában öltenek testet, könnyen elsiklunk felettük. A probléma ezért sokkal jelentősebb, mint gondolnánk! Nemzetközi felmérések alapján a 65 évesnél idősebb lakossága 10%-a demens. Hazánkban több mint 1, 5 millió 65 évesnél idősebb ember él.

Melyek a demencia (szellemi hanyatlás) korai tünetei?

A demencia különbözően hat az emberekre. Nincs két olyan ember, aki egyforma kórtörténettel rendelkezne. Az egyén személyisége, általános egészségi állapota és társadalmi helyzete mind szerepet játszanak a demencia rá gyakorolt hatásának meghatározásában.

A demencia gyakori tünetei:

Nehézségek a mindennapi megszokott tevékenységekben

A demens betegek gyakran nehezen tudják elvégezni a mindennapi, általában gondolkodás nélkül ellátott feladatokat.

Hibás vagy csökkent ítélőképesség

Előfordulhat, hogy a demens beteg nem megfelelően öltözik, meleg napon több réteget is magára vesz, míg hideg időben csak nagyon kevés ruhadarabot ölt fel.

A figyelem hanyatlása

A demens betegnek gondot okozhat egy beszélgetés követése, vagy elfelejti, hogy a számlákat be kell fizetnie.

Tárgyak rossz helyre tétele

Ideiglenesen bárkivel megesik, hogy rossz helyre teszi a pénztárcáját vagy a kulcsát. A demens beteg azonban szokatlan helyekre rakja a dolgokat.

Kedélyállapot- és viselkedésbeli változások

A demens beteg szokatlanul érzelmessé válhat, hirtelen hangulatváltozásai lehetnek minden ok nélkül, vagy kevesebb érzelmet mutat, mint régebben.

A személyiség megváltozása

A demens beteg gyanakvóvá, ingerlékennyé, depresszióssá, apatikussá vagy szorongóvá és izgatottá válhat, főleg olyan helyzetekben, amikor a memóriazavar is nehezíti a helyzetet és ezért az általa létrehozott dolgok saját betegsége miatt omlanak össze.

A kezdeményezőkészség elvesztése

A demens beteg nagyon passzívvá válhat, többet alhat, mint szokott, vagy elveszítheti az érdeklődését korábbi hobbija iránt.

A nyelvi kifejezőkészség zavarai

Mindenkivel előfordul, hogy nem találja a megfelelő szót. A demens beteg azonban gyakran egyszerű szavakat is elfelejt, vagy egész más szavakat használ helyettük, ettől az írása és a beszéde nehezen értelmezhetővé válik. Ilyen például, ha valaki egyik kollégáját szefárd zsidónak tartja, ellenére annak, hogy az illető mondjuk egy gyöngyösi történész és egyik felmenője sem volt zsidó.

Memóriazavar

A hanyatló memória, főleg a rövidtávú memória a demencia leggyakoribb korai tünete. Aki egyszerűen csak feledékeny, de emlékszik az elfelejtett dologgal kapcsolatos egyéb tényekre. A demens beteg sok esetben felejti el saját életének eseményeit is, például, hogy III/III-as ügynök volt.

Időbeli és térbeli dezorientáltság

Valamennyien elfelejtjük néha, hogy milyen nap is van, vagy hogy hova megyünk, de a demens beteg ismerős környéken is eltéved. Elfelejti, hogy éppen hol van, hogyan került oda és hogyan kell visszamennie. A demens beteg az éjszakát is összekeverheti a nappallal a jobboldalt a baloldallal.

Csurka István idén 75 éves.