Csak a szokásos
Hát tényleg mindenki megbolondult? Értem én, turáni átok, meg kampányidőszak, meg ilyen-olyan bérencek, meg paranoia, meg nemzetmegváltás, meg besúgók, meg provokátorok, meg nyilasfasiszták és zsidók, oláhcigányok és nethuszárok… de mégis…
Csak nézem, hogy Te Úristen, április 11-ig, a választásokig még mennyi idő van, és máris nehéztüzérséggel lőjük egymás övön aluli tájékait, holott mégiscsak egy alomból valók lennénk, de innen ember, vagy állat, vagy politikus legyen a talpán, aki majd meg tud bocsátani a másiknak, márpedig enélkül megette a fene a kormányzatot, Magyarországot, egyáltalán, magunkat.
Most már kérdés nélkül: tényleg mindenki megbolondult.
És most csak a jobboldalról, a jobb oldalról beszélek, a többit én sem méltatom szóra. Aki nem teljesen süket, vak, és néma, fülébe nem öntöttek ólmot, nem vágták ki a nyelvét és nem tolták ki a szemét, azaz nem vazulosították, annak számára ma teljesen nyilvánvaló, hogy itt semmi sem nyilvánvaló.
De nem bizony, hiszen, ha hinni lehet barátainknak, bajtársainknak és saját médiánknak, úgy Orbán Viktor lassan egy rettenetes cionista fenevad, Vona Gábor maga egyszemélyben az apokalipszis négy lovasa, Morvai Krisztina iráni zsoldos, míg Németh Zsolt izraeli, Toroczkai legalábbis terrorista, Tomcat született besúgó, Pállfy köpenyegforgató Habsburg-ivadék, Bayer Zsolt fidesz-zsoldos zsidó, Szentesi Zöld László renegát áruló, és most hirtelen leállok, mert ha csak azokat sorolom is fel, akiket ismerek, szeretek, és bízok bennük, máris egyértelmű, hogy magam is fasisztoid, zsidó oláhcigány lennék, ami már többször is elhangzott, de üsse kő.
Hát ilyenkor szükséges az önuralom és a hit, mert Isten látja lelkemet, igazából ilyenkor nehéz magyarnak lenni, amikor minden egyes barátom az, és senki más rajta kívül.