Magától értetődik, a demokrácia fiai sem voltak restek, rögvest jött valami Kalmár Szilárd, aki valami Zöld Baloldal nevű gittegylet ügyvezető elnöke és jól feljelentette a nácit, mintegy példát statuálva, hogy a náci rezsim megvédi-e házi tollnokát.
Alig tette lábát a megszállt palesztin földre, Filip Dewinter máris sietett megadni a látogatásuk alaphangját: „Izrael részben a mi harcunkat folytatja az iszlamista fundamentalisták és a terrorizmus ellen, ezért egyesíteni kell erőinket az iszlamizmus elleni harcra itt és nálunk.”
Konfucius példamutatása és tanításai alapján az ideális - "nemes" - ember mindig derűs, nyugodt, "szelíd de mégis méltóságteljes, tiszteletet parancsoló, de mégsem indulatos, tisztelettudó és mégis öntudatos"; továbbá az eszményi ember mentes az előítéletektől, a makacsságtól és nem önző; jóindulattal van az idegenekhez, családszerető, hű az állam rendjéhez...
Amúgy nem vagyok híve ennek a kultúrának. De nem is zavar különösebben. Mondjuk, ha a Hősök terén látok egy graffitit, vagy a budai vár oldalán, én is elmorzsolok egy átkot magamban, és minimum száradjon le a keze annak a baromnak, aki odarondított.
Tessenek nekem ezeket megválaszolni, mert ahogy a mértékadó, európai értelemben vett demokratikus és baloldali lapokból tudom, Magyarország az autoriter rezsimek fertelmesen bűzlő mocsarai felé száguld, én pedig itt ülök kétségeim között, válaszok nélkül
2010. november 8-án egy rendkívüli fontosságú gazdasági esemény történt, amelyre azonban alig vesztegetett szót a nemzetközi média. Pedig ezen a napon csődvédelmet kért (vagyis gyakorlatilag fizetésképtelenné vált) az AMBAC Financial amerikai hitelbiztosító, egy minden valószínűség szerint példátlan gazdasági katasztrófa előjeleként. A cég ugyanis az USA második legnagyobb ilyen típusú vállalkozásaként a biztosítási logikára alapozott hitelkötvényesítési [...]
A pogány ünnepek "elfedtetése" több célt is szolgált. Egyrészt elhomályosította az eredeti pogány ünnepet; másrészt könnyebb átmenetet segített elő: a megszokott ünnepben ugyanis az ideológia nem, "csak" a szereplők, a mitikus figurák változtak meg. Így történt ez a karácsonyunkkal is.
A hajdani, szinte jelképpé vált, nehezen megszerezhető narancsok, a nagycsalád, a jóságos, szigorú nagyszülők, az idillikus (illetve azzá szelídült) kis haza, a Házsongárd és a székelyszentmiklósi ház, a gyerekkor, a hit, a hagyományok, a szikárságában szép, és ki nem mondott érzelmekkel telített erdélyi-székely világ: mindössze „csak” ennyiről beszélget Farkas Boglárka
Az amerikai szenátus megszavazta a homoszexuálisok katonai szolgálatának engedélyezését. Egy 1993-as törvény eltörléséről van szó, amely tiltja olyan újoncok besorozását, akik vállalják homoszexualitásukat
Én minden bizonnyal egy népszerűtlen, rebellis vénemberként fogok meghalni. Nem fognak szeretni az utcámban, a szomszéd gyerekek majd elkerülnek, a szomszédokkal is csak köszönő viszonyban leszek.
