Ars poetica

Ez egy véleményportál, amely az Ellenkultúra névre hallgat. De ha úgy tetszik, akkor egy internetes folyóirat, digitális szellemi műhely, vagy ahogy még nevezni szokták, “az egyetlen magyar internetes szamizdat”, amely néhány hasonló szellemiségű író, publicista írásait gyűjti össze. Nevesen: Ágoston Dánielét, Gazdag Istvánét, Vellai Tamásét, valamint több vendégíróét, így például Horváth Ádámét, vagy Bognár Józsefét.

A névről: Ellenkultúra (fn.). Egy ellenkultúra az aktuálisan fennálló társadalmi berendezkedéssel szembeforduló olyan szubkultúra (kulturális irányzat), mely – a rendszerrel történő szembefordulásából kifolyólag – mindig hordoz magában politikai felhangot. Célja az aktuális rendszernél – saját belátása szerint – jobb rendszer kiépítése, vagy legalábbis a fennálló (szerinte) jobbítása, javítása, igazságosabbá tétele. Az ellenkultúra fogalma és a hozzá köthető mozgalmak – melyek főként a politikai baloldal kibontakozásának adtak táptalajt -, a XIX. század közepén jöttek létre a fennálló társadalmi rend alternatívájának meghatározását, megreformálási szándékát tűzve ki célul.

Mi, akik voltunk akkora állatok, hogy ennek az oldalnak az elindítására vállalkoztunk (és az Ellenkultúra elnevezést adtuk neki), az internet szabadságát kihasználva szeretnénk saját különvéleményünket megosztani olvasóinkkal, politikáról, kultúráról, közéletről és személyes élményeinkről, továbbá lehetőséget adni arra, hogy felvetett témáinkra, gondolatainkra reagálni lehessen. Kapunk is emiatt a pofánkra. Hiszen egyszerű, kritikus magyar emberekként, akik néha elgondolkodnak azon, miért is ilyen a helyzet ebben a sajátos, magyar mikroklímában, illetve a nehezen érthető nagyvilágban, csupán válaszokat keresünk. Vannak kérdéseink, vannak gondolataink – minden oldal irányába, majdnem minden témában -, amiket szeretnénk feltenni és kifejteni, az univerzum egyik alapvetése értelmében pedig a felmerülő kérdésekre érdemi és valós válaszokat várunk. De ezt ugye mindegyik politikai oldal utálja, és nem akar válaszolni. Persze a bajt magunknak kerestük, de túlfejlett igazságérzetünk aligha engedte volna, hogy ne tegyük ki magunkat a támadásoknak, az injekciós, Kossuth téri fröcsögésnek, a lenácizásnak, a lezsidózásnak, hiszen olyan országot képzelünk el, ahol nem válik csípőből kettős ügynökké az, akinek írásai egy mérsékelt és egy radikális portálon is egyaránt megjelennek. Mert igen, szerettünk volna végre látni egy olyan véleményportált, ahol valóban él a szabad véleménynyilvánításhoz való jog, még úgy is, ha nem feltétlenül, horribile dictu egyáltalán nem értünk egyet bizonyos kérdésekben.

Az oldalról röviden:

2008-ban Ágoston kolléga fogta magát és jól beregisztrálta az Ellenkultúra blogot a Blogger.com-on, amihez később csatlakozott Rózsa-Flores Eduardo is. Aztán ketten zenéltek, kukoricán megéltek, míg nem az oldal egyre népszerűbb lett – persze nem nélkülözve a külsős portálok segítségét – így az Althírét, vagy a Barikádét -, ami az olvasottság megugrását is indukálta. Így a Bloggeren kínált lehetőségek az olvasottsággal együtt egyenes arányban csökkentek. Egy jótevő jó barátunk mindezt nem tudta tovább tétlenül nézni, ezért felajánlotta, hogy ő bizony megkreálja az Ellenkultúra.infót. Rittyentett is egy helyre kis weboldalt 2009 elején, ezt olvassa most a nyájas Olvasó. Közben erre járt a György Attila, Edu és Dani pedig ennek örvendenénk vala, különösen, hogy Attila azóta örökös „ellenkulturálttá” avanzsált. Kiegészülve Attilával, már hárman írtunk Ellenkultúrát, míg nem vendégségbe hívtuk Horváth Ádámot, aki jó vendégként itt maradt nálunk.

2009. április 16-án kevesebben lettünk. Eduardót Bolíviában meggyilkolták.

Nehezen, de teltek a hónapok, s tettük a dolgunk. Eközben új vendég érkezett Gazdag István személyében, majd legutóbb Vellai Tamás, akiket attól kezdve szintén állandó szerzőkként üdvözölhetünk az oldalon. 2011. február hetedikén azonban újabb taggal lettünk kevesebbek, György Attila távozott az oldaltól.
Így vagyunk tehát mi a szálkák minden szemben, ami idetéved, mi vagyunk a nonkonformisták, akik nem pártok katonái, nem csőfejű injekciósok, politikailag korrekt nagyondemokraták, vagy majálison, mulatósra ropó gyurcsány-fanok. Bármily’ hihetetlen is, egyszerű magyar emberek vagyunk, akik szeretnének a saját hazájukra büszkék lenni, a saját hazájukban boldogulni és írni. Járunk koncertekre, színházba, moziba, de még kávézókba sem átallunk ellátogatni. Durva nem?

Végül némi útmutató az oldalhoz:

Óhaj, sóhaj, panasz, bejelentés, érdekes cikk beküldése esetén ide írhatsz: info@ellenkultura.info
A rovatok adják a maguk tartalmát, ha mindez nem világos, sürgősen távozz. A Hozott anyag rovat a vendégszerzők, olvasók és az általunk érdekesnek tartott írók írásait tartalmazza.
A hozzászólásokat kizárólag regisztráció után lehet megtenni és csakis a konstruktív, vitaképes, alapvető intellektualistással rendelkező kommentezőket tűrjük meg az oldalon. Lehet egyet nem érteni, de a tahókat nem toleráljuk. Ennek oka az, hogy a lehető legjobban kizárhassuk az anonim kuruc és antifasiszta nethuszárokat. Mindezt az oldal alján lehet megtenni. Akinek pedig ez nem tetszik… nos, “el lehet menni”.

A szerzők egyes írásai nem feltétlenül egyeznek mindegyik Ellenkultúra.info szerző véleményével!

Ha tetszik az oldal, csatlakozz az Ellenkultúra Facebook-csoportjához!